Címke: Helynévszótár

Hajdú-Bihar megye helynevei 1. A Hajdúböszörményi és a Hajdúhadházi járás helynevei. Szerk. BÁBA BARBARA. 2015.

By Bába Barbara, , , ,

A magyar helynévkutatásban a 19. század eleje óta jelen van az a törekvés, hogy a Kárpát-medence valamennyi helynevét összegyűjtse, és a névanyagot a tudomány, illetve az érdeklődő nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyneveinek közzétételét a debreceni egyetem és a nyíregyházi főiskola magyar nyelvészei vállalták magukra. A könyv és a vele párhuzamosan közzétett…

Read More+

SZŐKE MELINDA, A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. 2015.

By Szőke Melinda, , , , , , ,

A magyar nyelvű személy- és helyneveket tartalmazó oklevelek a magyar nyelv korai történetének legfontosabb forrásai. Közülük eddig főként a valódi oklevelek kaptak kitüntetett figyelmet. A magyar írásbeliség korai időszakának forrásadottságait figyelembe véve azonban más típusú forrásokat (a másolatban fennmaradtakat és a hamis okleveleket) is be kell vonnunk a nyelvészeti vizsgálatokba. A szerző ezért munkája témájaként…

Read More+

HOFFMANN ISTVÁN, Mikrotoponímiai vizsgálatok 1. Tapolcafő helynevei. 2013.

By Hoffmann István, , , , , ,

A kötet egy háromrészesre tervezett sorozat első darabjaként készült el. A szerző egy dunántúli kis falu, az 1000 lakosú, 15 km² területű Tapolcafő helyneveinek analízisére vállalkozott. A könyv szótárszerű formában mutatja be a település történeti és ma is használatban lévő helyneveit. A szócikkek együtt tárgyalják egy-egy hely összes névváltozatát. A könnyebb eligazodás végett a morfológiai…

Read More+

SCHWING, JOSEF, Die deutschen mundartlichen Ortsnamen Südtransdanubiens (Ungarn). 2011.

By Schwing, Josef, , , , , , ,

A tanulmány bevezetője 3 térképen pontos kartográfiai adatokat tartalmaz a vizsgált terület német lakosságának és nyelvjárásainak elterjedésére vonatkozóan. A bevezetésben a magyar helységnevek szerkezetéről és történeti fejlődéséről olvashatunk. A továbbiakban a szerző kifejti a nyelvi rendszerek, azaz a magyar nyelv és a német nyelvjárások közötti alapvető különbségeket, valamint az abból eredő, a helységnevek átvételében és…

Read More+

RÁCZ ANITA, Adatok a népnévvel alakult régi településnevek történetéhez. 2011.

By Rácz Anita, , , ,

A népnevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szerepet játszanak. A Kárpát-medencében való megtelepedés témájában napjainkig számos probléma maradt tisztázatlanul. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló források feldolgozásával monografikus munká­ban érdemes, sőt szükséges megvizsgálni a Kárpát-medence ómagyar kori népnévi eredetű település­neveit. A kötet szerzőjének célja a népneveket tartalmazó település­névi adatokat a lehető legkorábbi időtől, a…

Read More+

RÁCZ ANITA, A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára. 2007.

By Rácz Anita, , , , ,

A könyv szócikkes formában tartalmazza a régi magyar Bihar megye településneveinek em­lítéseit az első adatoktól 1600-ig. A tör­té­nelem során a megye határai viszonylag gyakran változtak, így olyan falvak névadatai is szerepelnek a gyűjtésben, amelyek csak átmenetileg tartoztak a megyéhez. A szerző településnévnek tekint minden olyan nevet, amely a források (történeti földrajzi művek, oklevéltárak, okmánytárak, egyéb…

Read More+

Korai magyar helynévszótár. 1. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN. 2005.

By Hoffmann István, ,

A magyar nyelv legrégebbi emlékei az első évezred fordulója után keletkeztek. Ezek azonban nem magyar nyelvű szövegek, hanem latin nyelven írott oklevelek, történeti munkák, amelyekben magyar nyelvű elemek is szerepelnek, főképpen helynevek és személynevek. Ezek az emlékek a magyar nyelvtörténetnek kiemelkedően fontos forrásai, és egyúttal az uráli nyelveknek is a legrégebbi emlékei. A nyelvtörténeti, onomasztikai…

Read More+

PÓCZOS RITA, Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. 2001.

By Póczos Rita, , , , , ,

Az Árpád-kori Bodrog és Borsod vármegyék a magyar nyelvterület egymástól távol fekvő, természet- és társadalom-földrajzi szempontból eltérő adottságok­kal rendelkező régiói voltak. A szerző munkájában elsősorban azt vizsgálja, hogy va­jon tükröződnek-e a rendelkezésünkre álló adatokból rekonstruálható település­név-rendszerben is ezek a különbségek, s ha igen, milyen mértékben: érintik-e a név­rend­szer egészét, annak arányait, megfigyelhetők-e területspecifikus névadási módok,…

Read More+

TÓTH VALÉRIA, Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára. 2001.

By Tóth Valéria, , , ,

A szerző a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének PhD-hallgatójaként arra vállalkozott, hogy a Kárpát-medence két északi, de egymástól távolabb fekvő vármegyéjének, Abaúj és Bars vármegyéknek a teljes korai helynévanyagát feldolgozza. Mivel azonban minden névtörténeti feldolgozó munka alapját a forrásul szolgáló helynevek történeti-etimológiai feltárása jelenti, a munka első fázisaként a két megye Árpád-korból (1000–1301) származó helyneveinek…

Read More+

BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. 1998.

By Bényei Ágnes, Pethő Gergely, , , , , ,

A szerzők munkájukban az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek leírását, azok rendszerének feltárását tűzték ki célul. Az általuk feldolgozott névállomány több irányból határolható körül. Egy meghatározott vármegye teljes Árpád-kori településnév-állománya adja a vizsgálati korpuszt, melynek összeállításában Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (2. Budapest, 1987) című munkájára támaszkodtak a szerzők. A dolgozat két részből áll:…

Read More+