A szerzők munkájukban az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek leírását, azok rendszerének feltárását tűzték ki célul. Az általuk feldolgozott névállomány több irányból határolható körül. Egy meghatározott vármegye teljes Árpád-kori településnév-állománya adja a vizsgálati korpuszt, melynek összeállításában Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (2. Budapest, 1987) című munkájára támaszkodtak a szerzők.

A dolgozat két részből áll: a Győr megye korai ómagyar kori településneveit feldolgozó etimológiai szótárból és az arra épülő nyelvészeti szempontú tipológiai elemzésből.

A szótár a legkorábbi dokumentumoktól 1332–37-ig, az első országos pápai összeírás időpontjáig tartalmazza a korabeli települések összes ismert történeti adatát, valamint a helynév feltételezett etimológiáját, szükség esetén kitérve a névadatokkal kapcsolatos olvasati, helyesírás-történeti és hangtani problémákra is.

Az elemzésben a szerzők által alkalmazott Hoffmann-féle tipológia (Hoffmann István, Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen, 1993) négy elemzési szintet különít el: a funkcionális-szemantikai, a lexikális-morfológiai, a szintagmatikus és a keletkezéstörténeti szinteket. Ez alapján a nevek rendszerét, típusait funkcionális, szerkezeti és keletkezéstörténeti szempontok szerint mutatják be. A funkcionális-szemantikai elemzés feladata a névadás alapjául szolgáló motívumok feltárása, azaz annak vizsgálata, hogy a névadáskor a denotátum mely sajátosságai fejeződnek ki. A lexikális-morfológiai elemzés során az egyes neveket a bennük felhasznált nyelvi kifejezőeszközök (szavak és a névalkotásban szerepet játszó morfémák) szempontjából vizsgálják a szerzők A keletkezéstörténeti vizsgálat célja pedig a nevek létrejöttének és történeti alakulásának vizsgálata. A keletkezéstörténeti tipológia kategóriáinak alapjául a közszói grammatikákban meglévő szóalkotási formákat veszik figyelembe, mivel a helynevek körében is azok a törvényszerűségek hatnak, mint amelyek a közszavak körében is jellemzőek.

A kötet végén a függelékben az egyes elemzési szintek vizsgálatának eredményeit összegző táblázatok, és a neveket a keletkezéstörténeti elemzés szempontja szerinti elrendezésben megjelenítő térképlapok találhatók.