Címke: Nyelvtörténet

BÁBA BARBARA, Földrajzi köznevek térben és időben. 2016.

By Bába Barbara, , , ,

A földrajzi köznevek bármely nyelv szókincsének, így a magyarnak is a központi elemkészletébe tartoznak, a helyek fajtájának megjelölésére ugyanis kizárólag ezek az elemek alkalmasak. A földrajzi köznevek kutatásának a magyar nyelvtörténet szempontjából emellett azért van kiemelkedő jelentősége, mert ez az egyik legkorábbról és leggazdagabban adatolható szócsoport. A magyar történeti földrajziköznév-állomány rendszerszerű áttekintése mindezidáig nem történet…

Read More+

RÁCZ ANITA, Etnonimák a régi magyar településnevekben. 2016.

By Rácz Anita, , , , ,

A könyv előzménye a szerző Adatok a népnévvel alakult régi településneveink történetéhez (Debrecen, 2011) c. munkája, amelynek helynévanyagát vonja több szempontú nyelvészeti vizsgálat alá. A vizsgálat eredménye a névkorpusz elméleti igényű feldolgozása. A monográfia négy nagy fejezetből áll. Az első inkább elméleti jellegű, amely­ áttekinti a nép (etnosz) és ezzel összefüggésben a népnév (etnonima) értelmezésének…

Read More+

KOVÁCS ÉVA, A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. 2015.

By Kovács Éva, , , , , , ,

A tihanyi apátság 1211. évi birtokösszeírásának alapos tanulmányozásával a magyar nyelvtörténeti kutatások azon vonulatához kívánt csatlakozni a szerző, amely a honfoglalás utáni évszázadok magyar nyelvéről, valamint nyelvhasználóiról igyekszik minél több és pontosabb információt adni. A filológiai szempontból is kiemelkedő jelentősséggel bíró nyelvemlék több mint kétezer szórványt (mintegy 200 helynevet és kb. 2000 személynevet) tartalmaz a…

Read More+

SZŐKE MELINDA, A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. 2015.

By Szőke Melinda, , , , , , ,

A magyar nyelvű személy- és helyneveket tartalmazó oklevelek a magyar nyelv korai történetének legfontosabb forrásai. Közülük eddig főként a valódi oklevelek kaptak kitüntetett figyelmet. A magyar írásbeliség korai időszakának forrásadottságait figyelembe véve azonban más típusú forrásokat (a másolatban fennmaradtakat és a hamis okleveleket) is be kell vonnunk a nyelvészeti vizsgálatokba. A szerző ezért munkája témájaként…

Read More+

KENYHERCZ RÓBERT, A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. 2013.

By Kenyhercz Róbert, , ,

A magyar hangtörténeti szakirodalomban általános elfogadott nézet, hogy a régi magyar nyelv — finnugor örökségéből adódóan — nem kedvelte a szó eleji mássalhangzó-kapcsolatokat. A vizsgálatok is legfőképpen arra irányultak, hogy a több mássalhangzóval kezdődő jövevényszavakban milyen módokon szűntek meg az efféle szókezdetek. A szerző által feldolgozott helynévi anyagból azonban világosan kiderül, hogy a kérdés másik…

Read More+

BÉNYEI ÁGNES, Helynévképzés a magyarban. 2012.

By Bényei Ágnes, ,

A könyv témája egy névadási típus, a helynévképzőt tartalmazó helynevek vizsgálata. Helynévképzős nevek már a legelső nyelvemlékeinktől kezdve megtalálhatók okleveleink­ben, ezért a névtípus kialakulásának idejét nem tudjuk pontosan meghatározni. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy a helynévképzés mint helynévalakulási mód a nyelvemlékes koron belül a korai ómagyar korban volt a legelterjedtebb. Bár későbbi időszakokból is vannak ide­vonható…

Read More+

SCHWING, JOSEF, Die deutschen mundartlichen Ortsnamen Südtransdanubiens (Ungarn). 2011.

By Schwing, Josef, , , , , , ,

A tanulmány bevezetője 3 térképen pontos kartográfiai adatokat tartalmaz a vizsgált terület német lakosságának és nyelvjárásainak elterjedésére vonatkozóan. A bevezetésben a magyar helységnevek szerkezetéről és történeti fejlődéséről olvashatunk. A továbbiakban a szerző kifejti a nyelvi rendszerek, azaz a magyar nyelv és a német nyelvjárások közötti alapvető különbségeket, valamint az abból eredő, a helységnevek átvételében és…

Read More+

RESZEGI KATALIN, Hegynevek a középkori Magyarországon. 2011.

By Reszegi Katalin, , , , , ,

A szerző munkájában a középkori hegynevekhez kapcsolódó névadási-névhasználati szokásokat mutatja be. Emellett azt is igyekszik bemutatni, hogy a hegynevek vizsgálata milyen haszonnal járhat a névkutatás, valamint társtudományai (elsősorban a történettudomány) számára. A könyv három nagyobb egységből áll. Az első rész alfejezeteiben a hegynevek vizsgálata kapcsán felvetődő elméleti kérdéseket járja körül a szerző. Elsőként a helynévfajták…

Read More+

HOFFMANN ISTVÁN, A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. 2010.

By Hoffmann István, , , , , , ,

A Tihanyi alapítólevél a magyar nyelv legrégebbi Magyarországon született emléke. Az 1055-ben I. András király által kiadott, eredeti példányban fennmaradt latin nyelvű oklevélben 82 magyar nyelvű részlet szerepel: ezek egy része helynév, másik része helyet jelölő köznév, de találhatók benne ilyen jellegű elemekből álló szerkezetek is. Az alapítólevél nyelvtörténeti jelentőségét növeli az is, hogy nemcsak…

Read More+

RÁCZ ANITA, A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára. 2007.

By Rácz Anita, , , , ,

A könyv szócikkes formában tartalmazza a régi magyar Bihar megye településneveinek em­lítéseit az első adatoktól 1600-ig. A tör­té­nelem során a megye határai viszonylag gyakran változtak, így olyan falvak névadatai is szerepelnek a gyűjtésben, amelyek csak átmenetileg tartoztak a megyéhez. A szerző településnévnek tekint minden olyan nevet, amely a források (történeti földrajzi művek, oklevéltárak, okmánytárak, egyéb…

Read More+