A szerző a történelmi Magyarország északkeleti megyéjének az ó- és középmagyar kori helynévanyagát dolgozta fel. A munka alapját közel kétezer adat képezi. A kutatás elsőrendű célja annak igazolása volt, hogy a megye helyneveinek nyelvi arculata milyen etnikumok jelenlétére utal, és azok időben hogyan jellemezhetők. Nagy figyelmet fordított a szerző a helynévanyagban a szláv‒magyar kontaktus gyökereinek…
A mikrotoponimák szerkezetében jelentkező területi eltéréseket a helynévkutatásban alig vizsgálták. A szerző munkájában ezért azt a kérdést járta körül, lehet-e a helynévrendszerek tekintetében jelenséghatárokról, névjárásokról beszélnünk. A helyneveket funkcionális-szemantikai, illetve lexikális-morfológiai szinten elemezte. Emellett a statisztikában használatos Bray–Curtis-féle mátrix alapú módszert alkalmazta, melynek lényege, hogy két település között a hasonlósági fok 0 és 1 között…
A kötet egy háromrészesre tervezett sorozat első darabjaként készült el. A szerző egy dunántúli kis falu, az 1000 lakosú, 15 km² területű Tapolcafő helyneveinek analízisére vállalkozott. A könyv szótárszerű formában mutatja be a település történeti és ma is használatban lévő helyneveit. A szócikkek együtt tárgyalják egy-egy hely összes névváltozatát. A könnyebb eligazodás végett a morfológiai…
A szerző munkájában a középkori hegynevekhez kapcsolódó névadási-névhasználati szokásokat mutatja be. Emellett azt is igyekszik bemutatni, hogy a hegynevek vizsgálata milyen haszonnal járhat a névkutatás, valamint társtudományai (elsősorban a történettudomány) számára. A könyv három nagyobb egységből áll. Az első rész alfejezeteiben a hegynevek vizsgálata kapcsán felvetődő elméleti kérdéseket járja körül a szerző. Elsőként a helynévfajták…
A könyv a korai ómagyar korból adatolható folyóvíznevekkel foglalkozik. A vizsgálat alapjául az Árpád-kori folyóvíznévkincs szolgál, a korszakhatárokat azonban — az általa felhasznált források kronológiai határaihoz is részben alkalmazkodva — 1350-ig, valójában a korai ómagyar kor végéig terjesztette ki a szerző. A könyv három nagyobb fejezetből áll. Az első fejezetben a magyar víznevekkel foglalkozó tanulmányokat,…
A régi magyar helynevek kutatásában a korábbiakban nagy előnyt élvezett a településnevek vizsgálata. Ezt az magyarázza elsősorban, hogy ezeknek a nyelvtörténeti, onomasztikai forrásértéke mellett jelentős a történettudományi hasznosíthatósága is. A legrégebbi magyar nyelvemlékekben, az első évezred fordulója után megjelenő latin nyelvű oklevelekben a településnevek mellett azonban sok más névfajta képviselője is jelen van: víznevek, domborzati…
