A könyv előzménye a szerző Adatok a népnévvel alakult régi településneveink történetéhez (Debrecen, 2011) c. munkája, amelynek helynévanyagát vonja több szempontú nyelvészeti vizsgálat alá. A vizsgálat eredménye a névkorpusz elméleti igényű feldolgozása. A monográfia négy nagy fejezetből áll. Az első inkább elméleti jellegű, amely áttekinti a nép (etnosz) és ezzel összefüggésben a népnév (etnonima) értelmezésének…
A tihanyi apátság 1211. évi birtokösszeírásának alapos tanulmányozásával a magyar nyelvtörténeti kutatások azon vonulatához kívánt csatlakozni a szerző, amely a honfoglalás utáni évszázadok magyar nyelvéről, valamint nyelvhasználóiról igyekszik minél több és pontosabb információt adni. A filológiai szempontból is kiemelkedő jelentősséggel bíró nyelvemlék több mint kétezer szórványt (mintegy 200 helynevet és kb. 2000 személynevet) tartalmaz a…
A magyar nyelvű személy- és helyneveket tartalmazó oklevelek a magyar nyelv korai történetének legfontosabb forrásai. Közülük eddig főként a valódi oklevelek kaptak kitüntetett figyelmet. A magyar írásbeliség korai időszakának forrásadottságait figyelembe véve azonban más típusú forrásokat (a másolatban fennmaradtakat és a hamis okleveleket) is be kell vonnunk a nyelvészeti vizsgálatokba. A szerző ezért munkája témájaként…
A tanulmány bevezetője 3 térképen pontos kartográfiai adatokat tartalmaz a vizsgált terület német lakosságának és nyelvjárásainak elterjedésére vonatkozóan. A bevezetésben a magyar helységnevek szerkezetéről és történeti fejlődéséről olvashatunk. A továbbiakban a szerző kifejti a nyelvi rendszerek, azaz a magyar nyelv és a német nyelvjárások közötti alapvető különbségeket, valamint az abból eredő, a helységnevek átvételében és…
A szerző munkájában a középkori hegynevekhez kapcsolódó névadási-névhasználati szokásokat mutatja be. Emellett azt is igyekszik bemutatni, hogy a hegynevek vizsgálata milyen haszonnal járhat a névkutatás, valamint társtudományai (elsősorban a történettudomány) számára. A könyv három nagyobb egységből áll. Az első rész alfejezeteiben a hegynevek vizsgálata kapcsán felvetődő elméleti kérdéseket járja körül a szerző. Elsőként a helynévfajták…
A Tihanyi alapítólevél a magyar nyelv legrégebbi Magyarországon született emléke. Az 1055-ben I. András király által kiadott, eredeti példányban fennmaradt latin nyelvű oklevélben 82 magyar nyelvű részlet szerepel: ezek egy része helynév, másik része helyet jelölő köznév, de találhatók benne ilyen jellegű elemekből álló szerkezetek is. Az alapítólevél nyelvtörténeti jelentőségét növeli az is, hogy nemcsak…
A könyv szócikkes formában tartalmazza a régi magyar Bihar megye településneveinek említéseit az első adatoktól 1600-ig. A történelem során a megye határai viszonylag gyakran változtak, így olyan falvak névadatai is szerepelnek a gyűjtésben, amelyek csak átmenetileg tartoztak a megyéhez. A szerző településnévnek tekint minden olyan nevet, amely a források (történeti földrajzi művek, oklevéltárak, okmánytárak, egyéb…
Az Árpád-kori Bodrog és Borsod vármegyék a magyar nyelvterület egymástól távol fekvő, természet- és társadalom-földrajzi szempontból eltérő adottságokkal rendelkező régiói voltak. A szerző munkájában elsősorban azt vizsgálja, hogy vajon tükröződnek-e a rendelkezésünkre álló adatokból rekonstruálható településnév-rendszerben is ezek a különbségek, s ha igen, milyen mértékben: érintik-e a névrendszer egészét, annak arányait, megfigyelhetők-e területspecifikus névadási módok,…
A szerző a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének PhD-hallgatójaként arra vállalkozott, hogy a Kárpát-medence két északi, de egymástól távolabb fekvő vármegyéjének, Abaúj és Bars vármegyéknek a teljes korai helynévanyagát feldolgozza. Mivel azonban minden névtörténeti feldolgozó munka alapját a forrásul szolgáló helynevek történeti-etimológiai feltárása jelenti, a munka első fázisaként a két megye Árpád-korból (1000–1301) származó helyneveinek…
A szerzők munkájukban az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek leírását, azok rendszerének feltárását tűzték ki célul. Az általuk feldolgozott névállomány több irányból határolható körül. Egy meghatározott vármegye teljes Árpád-kori településnév-állománya adja a vizsgálati korpuszt, melynek összeállításában Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (2. Budapest, 1987) című munkájára támaszkodtak a szerzők. A dolgozat két részből áll:…
