Az Árpád-kori Bodrog és Borsod vármegyék a magyar nyelvterület egymástól távol fekvő, természet- és társadalom-földrajzi szempontból eltérő adottságok­kal rendelkező régiói voltak. A szerző munkájában elsősorban azt vizsgálja, hogy va­jon tükröződnek-e a rendelkezésünkre álló adatokból rekonstruálható település­név-rendszerben is ezek a különbségek, s ha igen, milyen mértékben: érintik-e a név­rend­szer egészét, annak arányait, megfigyelhetők-e területspecifikus névadási módok, vagy csak kisebb részcsoportokban mutatkoznak eltérések.

A vizsgálatok korpusza Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (1. Budapest, 1963) című munkájának Bodrog és Borsod vármegyére vonatkoztatható településnévi adatai. A tanulmány első nagy egységét a két megye neveinek történeti-etimológiai szótára alkotja. A szótári szócikkek a településnevek korai betűhív adatainak felsorolása után a legelfogadottabb névmagyarázatokat közlik, illetve kitérnek az adatsorokkal kapcsolatos hang- és helyesírás-történeti kérdésekre is.

A kötet második része az összehasonlító névrendszertani vizsgálatok eredményeit mutatja be. Az osztályozás alapja Hoffmann István többszintű elemzési kerete (Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen, 1993), ennek megfelelően elkülönítve szerepelnek a funkcionális-szemantikai és a keletkezéstörténeti analízis megállapításai. Az összevetés alapvető tapasztalata az, hogy a két Árpád-kori vármegye névrendszerei főbb vonásaikban hasonlóak, arányszámaik nem térnek el jelentősen egymástól. Feltűnő különbség mutatkozik egyrészt az idegen eredetű, átvett nevek csoportjában, ennek oka lehet talán, hogy Bodrog megye etnikailag homogénebb lehetett a névrendszer kialakulásakor. Néhány alkategóriában is tapasztalhatók eltérések, a falu templomára utaló településnevek aránya például Bodrogban négyszerese a Borsod megyei aránynak, ez a különbség egyházszervezési és kultúrtörténeti okokkal magyarázható.