A szerző a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének PhD-hallgatójaként arra vállalkozott, hogy a Kárpát-medence két északi, de egymástól távolabb fekvő vármegyéjének, Abaúj és Bars vármegyéknek a teljes korai helynévanyagát feldolgozza. Mivel azonban minden névtörténeti feldolgozó munka alapját a forrásul szolgáló helynevek történeti-etimológiai feltárása jelenti, a munka első fázisaként a két megye Árpád-korból (1000–1301) származó helyneveinek történeti-etimológiai szótárát készítette el.

A szótár szócikkeinek kialakítása jelentéstani és névszerkezeti szempontok alapján történt. Azonos szócikkbe az azonos jelentésű (azaz ugyanarra a denotátumra vonatkozó), illetve — többnevűség esetén — a névkeletkezés szempontjából összetartozó, megegyező funkcionális szemléleten alapuló nevek adatai kerültek. Az azonos jelentésű, funkcionális és szerkezeti szempontból összetartozó nevek morfológiai változatait a szócikken belül külön alcímszó alá sorolta a szerző: például a Komlós (< komló ’komló’ + -s helynévképző) patak szócikkébe iktatta be az ugyanazt a patakot jelölő Komlós pataka (< komlós ’komlóban gazdag’ + pataka ’patak’) névforma adatait is, de az előzőektől elválasztva, külön alcímszó alá. A különböző névadási szemlélet alapján keletkezett szinonim nevek adatai külön szócikkben szerepelnek. Összetartozásukat ilyen esetekben utalás jelzi.

A szótár a két vármegye történeti adatait döntően az 1332–37-es pápai regest­rum­mal bezárólag tartalmazza, de ahol szükséges, későbbi adatokat is feltüntet a szerző, ám legfeljebb a magyar nyelvtörténeti szakirodalomban a korai ómagyar kor záró­pontja­ként tekintett 1350-es évig. A munka címében szereplő Árpád-kor tehát a megszokottnál tágabban értelmezendő.

Az adattár alapjául Györffy Györgynek Az Ár­pád-kori Magyarország történeti földrajza című munkájának első kötete szolgált (Budapest, 1963), de az e munka megjelenését követően napvilágot látott forráskiadványokat ugyancsak felhasználta a szerző.

A feldolgozott helynévanyagot vármegyénként elkülönítve adja közre, azaz egymástól elkülönítve szerepelnek Abaúj és Bars vármegye helynevei, ám e nagyobb egységen belül valamennyi névfajta (azaz a településnevek és a nem településnévi helynevek) egységes betűrendben vannak felsorolva, további differenciálást nem tartott szükségesnek.

A szótár a két vármegye helyneveinek az adott időintervallumon belül a korabeli forrásokban (főleg oklevelekben) szereplő valamennyi adatát közli. Emellett a nevek etimológiai magyarázatát is igyekezett megadni a szerző, ezek az információk ugyanis a helynevek minden további nyelvi elemzéséhez nélkülözhetetlenek.

A szótári részeket térképmellékletek és mutatók egészítik ki. A két megye településneveit, vízneveit és mikrotoponimáit külön-külön térképeken ábrázolta a szerző. A szótár végén pedig kétféle mutatót ad közre: a betűhív formák mutatója mel­lett címszó- és névelemmutató található a kötetben, amely a helynevekben szereplő le­xémák vizsgálatához nyújt segítséget a kutatóknak.