Címke: Korai névanyag

KOCÁN BÉLA, Helynévtörténeti vizsgálatok a régi Ugocsa megyében. 2017.

A szerző a történelmi Magyarország északkeleti megyéjének az ó- és középmagyar kori helynévanyagát dolgozta fel. A munka alapját közel kétezer adat képezi. A kutatás elsőrendű célja annak igazolása volt, hogy a megye helyneveinek nyelvi arculata milyen etnikumok jelenlétére utal, és azok időben hogyan jellemezhetők. Nagy figyelmet fordított a szerző a helynévanyagban a szláv‒magyar kontaktus gyökereinek…

TÓTH VALÉRIA, Személynévi helynévadás az ómagyar korban. 2017.

A kötetben a személynév-történeti monográfia (Tóth Valéria, Debrecen, 2016) közvetlen folytatásaként a szerző azt mutatta be, hogyan terjednek ki a személynevek rendszerösszefüggései a helynév­rend­szerre is, azaz azokkal a helynévtípu­sokkal foglalkozott, amelyek személynévi le­xémát tartalmaznak. A két kötet ezáltal szerves egységet alkot, s közöttük a szemléletbeli koherenciát az is biztosítja, hogy a személynév-történeti munkához hasonlóan a…

BÁBA BARBARA, Földrajzi köznevek térben és időben. 2016.

A földrajzi köznevek bármely nyelv szókincsének, így a magyarnak is a központi elemkészletébe tartoznak, a helyek fajtájának megjelölésére ugyanis kizárólag ezek az elemek alkalmasak. A földrajzi köznevek kutatásának a magyar nyelvtörténet szempontjából emellett azért van kiemelkedő jelentősége, mert ez az egyik legkorábbról és leggazdagabban adatolható szócsoport. A magyar történeti földrajziköznév-állomány rendszerszerű áttekintése mindezidáig nem történet…

TÓTH VALÉRIA, Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban. 2016.

Névelméleti érvek alapján a két legősibb tulajdonnévfajtának a személyneveket és a helyneveket tekinthetjük. Ebből adódóan magáról a tu­laj­don­névi rendszerről (annak funkcionálásáról, történetéről) is akkor tudhatunk meg a legtöbbet, ha el­sősorban e két tulajdonnévfajta jellemzőit igyekszünk feltárni. Ezek a névfajták nemcsak önmagukban vizsgálva szolgáltatnak szé­les horizontú ismeretanyagot a nyelvről és a névrendszerről, hanem — mivel több…

RÁCZ ANITA, Etnonimák a régi magyar településnevekben. 2016.

A könyv előzménye a szerző Adatok a népnévvel alakult régi településneveink történetéhez (Debrecen, 2011) c. munkája, amelynek helynévanyagát vonja több szempontú nyelvészeti vizsgálat alá. A vizsgálat eredménye a névkorpusz elméleti igényű feldolgozása. A monográfia négy nagy fejezetből áll. Az első inkább elméleti jellegű, amely­ áttekinti a nép (etnosz) és ezzel összefüggésben a népnév (etnonima) értelmezésének…

Hajdú-Bihar megye helynevei 1. A Hajdúböszörményi és a Hajdúhadházi járás helynevei. Szerk. BÁBA BARBARA. 2015.

A magyar helynévkutatásban a 19. század eleje óta jelen van az a törekvés, hogy a Kárpát-medence valamennyi helynevét összegyűjtse, és a névanyagot a tudomány, illetve az érdeklődő nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyneveinek közzétételét a debreceni egyetem és a nyíregyházi főiskola magyar nyelvészei vállalták magukra. A könyv és a vele párhuzamosan közzétett…

KOVÁCS ÉVA, A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás. 2015.

A tihanyi apátság 1211. évi birtokösszeírásának alapos tanulmányozásával a magyar nyelvtörténeti kutatások azon vonulatához kívánt csatlakozni a szerző, amely a honfoglalás utáni évszázadok magyar nyelvéről, valamint nyelvhasználóiról igyekszik minél több és pontosabb információt adni. A filológiai szempontból is kiemelkedő jelentősséggel bíró nyelvemlék több mint kétezer szórványt (mintegy 200 helynevet és kb. 2000 személynevet) tartalmaz a…

SZŐKE MELINDA, A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata. 2015.

A magyar nyelvű személy- és helyneveket tartalmazó oklevelek a magyar nyelv korai történetének legfontosabb forrásai. Közülük eddig főként a valódi oklevelek kaptak kitüntetett figyelmet. A magyar írásbeliség korai időszakának forrásadottságait figyelembe véve azonban más típusú forrásokat (a másolatban fennmaradtakat és a hamis okleveleket) is be kell vonnunk a nyelvészeti vizsgálatokba. A szerző ezért munkája témájaként…

HOFFMANN ISTVÁN, Mikrotoponímiai vizsgálatok 1. Tapolcafő helynevei. 2013.

A kötet egy háromrészesre tervezett sorozat első darabjaként készült el. A szerző egy dunántúli kis falu, az 1000 lakosú, 15 km² területű Tapolcafő helyneveinek analízisére vállalkozott. A könyv szótárszerű formában mutatja be a település történeti és ma is használatban lévő helyneveit. A szócikkek együtt tárgyalják egy-egy hely összes névváltozatát. A könnyebb eligazodás végett a morfológiai…

KENYHERCZ RÓBERT, A szókezdő mássalhangzó-torlódások az ómagyar korban. A helynevek hangtörténeti forrásértéke. 2013.

A magyar hangtörténeti szakirodalomban általános elfogadott nézet, hogy a régi magyar nyelv — finnugor örökségéből adódóan — nem kedvelte a szó eleji mássalhangzó-kapcsolatokat. A vizsgálatok is legfőképpen arra irányultak, hogy a több mássalhangzóval kezdődő jövevényszavakban milyen módokon szűntek meg az efféle szókezdetek. A szerző által feldolgozott helynévi anyagból azonban világosan kiderül, hogy a kérdés másik…