A szerző a történelmi Magyarország északkeleti megyéjének az ó- és középmagyar kori helynévanyagát dolgozta fel. A munka alapját közel kétezer adat képezi. A kutatás elsőrendű célja annak igazolása volt, hogy a megye helyneveinek nyelvi arculata milyen etnikumok jelenlétére utal, és azok időben hogyan jellemezhetők. Nagy figyelmet fordított a szerző a helynévanyagban a szláv‒magyar kontaktus gyökereinek…
A mikrotoponimák szerkezetében jelentkező területi eltéréseket a helynévkutatásban alig vizsgálták. A szerző munkájában ezért azt a kérdést járta körül, lehet-e a helynévrendszerek tekintetében jelenséghatárokról, névjárásokról beszélnünk. A helyneveket funkcionális-szemantikai, illetve lexikális-morfológiai szinten elemezte. Emellett a statisztikában használatos Bray–Curtis-féle mátrix alapú módszert alkalmazta, melynek lényege, hogy két település között a hasonlósági fok 0 és 1 között…
Névelméleti érvek alapján a két legősibb tulajdonnévfajtának a személyneveket és a helyneveket tekinthetjük. Ebből adódóan magáról a tulajdonnévi rendszerről (annak funkcionálásáról, történetéről) is akkor tudhatunk meg a legtöbbet, ha elsősorban e két tulajdonnévfajta jellemzőit igyekszünk feltárni. Ezek a névfajták nemcsak önmagukban vizsgálva szolgáltatnak széles horizontú ismeretanyagot a nyelvről és a névrendszerről, hanem — mivel több…
A tihanyi apátság 1211. évi birtokösszeírásának alapos tanulmányozásával a magyar nyelvtörténeti kutatások azon vonulatához kívánt csatlakozni a szerző, amely a honfoglalás utáni évszázadok magyar nyelvéről, valamint nyelvhasználóiról igyekszik minél több és pontosabb információt adni. A filológiai szempontból is kiemelkedő jelentősséggel bíró nyelvemlék több mint kétezer szórványt (mintegy 200 helynevet és kb. 2000 személynevet) tartalmaz a…
A szerző munkájában a középkori hegynevekhez kapcsolódó névadási-névhasználati szokásokat mutatja be. Emellett azt is igyekszik bemutatni, hogy a hegynevek vizsgálata milyen haszonnal járhat a névkutatás, valamint társtudományai (elsősorban a történettudomány) számára. A könyv három nagyobb egységből áll. Az első rész alfejezeteiben a hegynevek vizsgálata kapcsán felvetődő elméleti kérdéseket járja körül a szerző. Elsőként a helynévfajták…
A könyv a korai ómagyar korból adatolható folyóvíznevekkel foglalkozik. A vizsgálat alapjául az Árpád-kori folyóvíznévkincs szolgál, a korszakhatárokat azonban — az általa felhasznált források kronológiai határaihoz is részben alkalmazkodva — 1350-ig, valójában a korai ómagyar kor végéig terjesztette ki a szerző. A könyv három nagyobb fejezetből áll. Az első fejezetben a magyar víznevekkel foglalkozó tanulmányokat,…
A népnevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szerepet játszanak. A Kárpát-medencében való megtelepedés témájában napjainkig számos probléma maradt tisztázatlanul. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló források feldolgozásával monografikus munkában érdemes, sőt szükséges megvizsgálni a Kárpát-medence ómagyar kori népnévi eredetű településneveit. A kötet szerzőjének célja a népneveket tartalmazó településnévi adatokat a lehető legkorábbi időtől, a…
A kötet egy olyan névrendszertani elemzés tapasztalatait mutatja be, amely egy mai többnyelvű névállomány és a névhasználók kapcsolatának tanulmányozásával kísérel meg a régiség névkincséből levonható etnikai következtetésekhez újabb szempontokat adni. A vizsgálat korpusza egy mai helynévrendszer, a Baranya megye földrajzi nevei című névtár Sásdi járásának kétnyelvű, mintegy 13 000 adatát tartalmazó névállománya (1. Pécs, 1982).…
A Tihanyi alapítólevél a magyar nyelv legrégebbi Magyarországon született emléke. Az 1055-ben I. András király által kiadott, eredeti példányban fennmaradt latin nyelvű oklevélben 82 magyar nyelvű részlet szerepel: ezek egy része helynév, másik része helyet jelölő köznév, de találhatók benne ilyen jellegű elemekből álló szerkezetek is. Az alapítólevél nyelvtörténeti jelentőségét növeli az is, hogy nemcsak…
Az Árpád-kori Magyarország legnagyobb területű vármegyéjének földrajzi viszonyai változatosak, névanyaga különlegesen gazdag, a népessége nem egységesen magyar. A könyv a megye névkincsének A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára (Rácz Anita, Debrecen, 2007) című műben közzétett településnévi rétegével foglalkozik. Az értekezés célja a történeti-etimológiai tekintetben feltárt nevek név- és nyelvrendszertani kapcsolatának feltárása. A kötet öt…
