A népnevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szerepet játszanak. A Kárpát-medencében való megtelepedés témájában napjainkig számos probléma maradt tisztázatlanul. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló források feldolgozásával monografikus munká­ban érdemes, sőt szükséges megvizsgálni a Kárpát-medence ómagyar kori népnévi eredetű település­neveit. A kötet szerzőjének célja a népneveket tartalmazó település­névi adatokat a lehető legkorábbi időtől, a honfoglalástól (895) 1526-ig (ómagyar kor) egybefoglalni. Így jött létre az oklevéltárakban, okmánytárakban, megyei monográfiákban, családi oklevéltárakban, történeti földrajzi munkákban és egyéb forráskiadványokban a Kárpát-medence területén felbukkanó népnevet tartalmazó településnevek rendszerezett gyűjteménye. Ebben 943 település 1 352 névalakjának 7 619 névadata látott napvilágot.

Az anyaggyűjtéskor fontos elvi kiindulópont: csak azok a népnevek tekintendők etnonimának, amelyeket a vizsgált korszak magyar nyelvhasználói ismereteink szerint valóban alkalmaztak különböző etnikumok megnevezésére (avar, bajor, besenyő, bolgár, böszörmény, cigány, cseh, görög, horvát, jász, káliz, kazár, komán, korontál, kölpény, kun, lengyel, magyar, maróc ~ marót ~ morva, nándor, német, oláh, olasz, orosz, örmény, polány ~ polyák, rác, román, sváb, szász, székely, szerb, szerecseny, tatár, tót, török, úz, várkony, zsidó).

A szótár egy szócikkben közli az egy-egy településhez tartozó, akár különböző alakváltozatokra vonatkozó adatokat betűhív formában, időrendben egymás után. Az egyes népnevek betűrend­ben követik egymást. A nevek közlésénél bizonyos névrendszertani szempontokat érvényesített a szerző. Az etnonimákhoz tartozó településnevek között szerkezeti felépítésüket tekintve öt fő típus különíthető el. E típusok és az alájuk sorolható településnevek közlési rendje a következő: 1. A népnév alapalakban szerepel település neveként. 2. A népnév képzős alakban szerepel település neveként. 3. A népnév települést jelentő földrajzi köznévvel szerepel település neveként. 4. A népnév jelzőként szerepel település neveként: 4a. nincs névpárja, 4b. népnévi jelzős párja van, 4c. más, nem népnévi jelzős párja van. 5. A népnév nem települést jelentő földrajzi köznévvel áll település neveként.

A szótár névanyagának nyelvi szempontú, helynév-tipológiai feldolgozását egy önálló kötet tartalmazza: Etnonimák a régi magyar településnevekben (Rácz Anita, Debrecen, 2016).