A szerző a történelmi Magyarország északkeleti megyéjének az ó- és középmagyar kori helynévanyagát dolgozta fel. A munka alapját közel kétezer adat képezi. A kutatás elsőrendű célja annak igazolása volt, hogy a megye helyneveinek nyelvi arculata milyen etnikumok jelenlétére utal, és azok időben hogyan jellemezhetők. Nagy figyelmet fordított a szerző a helynévanyagban a szláv‒magyar kontaktus gyökereinek…
A könyv előzménye a szerző Adatok a népnévvel alakult régi településneveink történetéhez (Debrecen, 2011) c. munkája, amelynek helynévanyagát vonja több szempontú nyelvészeti vizsgálat alá. A vizsgálat eredménye a névkorpusz elméleti igényű feldolgozása. A monográfia négy nagy fejezetből áll. Az első inkább elméleti jellegű, amely áttekinti a nép (etnosz) és ezzel összefüggésben a népnév (etnonima) értelmezésének…
A tanulmány bevezetője 3 térképen pontos kartográfiai adatokat tartalmaz a vizsgált terület német lakosságának és nyelvjárásainak elterjedésére vonatkozóan. A bevezetésben a magyar helységnevek szerkezetéről és történeti fejlődéséről olvashatunk. A továbbiakban a szerző kifejti a nyelvi rendszerek, azaz a magyar nyelv és a német nyelvjárások közötti alapvető különbségeket, valamint az abból eredő, a helységnevek átvételében és…
A népnevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szerepet játszanak. A Kárpát-medencében való megtelepedés témájában napjainkig számos probléma maradt tisztázatlanul. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló források feldolgozásával monografikus munkában érdemes, sőt szükséges megvizsgálni a Kárpát-medence ómagyar kori népnévi eredetű településneveit. A kötet szerzőjének célja a népneveket tartalmazó településnévi adatokat a lehető legkorábbi időtől, a…
A szerző a kötetben a településnevek változási folyamatait kívánta rendszerbe foglalni, s az egyes folyamatokat ennek keretei között részletezően leírni. Ez a problematika a történeti helynévkutatásnak fontos területe, hiszen a nevek változásvizsgálata felbecsülhetetlen haszonnal járhat a történeti helynév-tipológia egészének szempontjából is. A változásvizsgálatok ugyanis a helynévtípusok kronológiai értékének és egyúttal nyelvi és történeti forrásértékének az…
A könyv szócikkes formában tartalmazza a régi magyar Bihar megye településneveinek említéseit az első adatoktól 1600-ig. A történelem során a megye határai viszonylag gyakran változtak, így olyan falvak névadatai is szerepelnek a gyűjtésben, amelyek csak átmenetileg tartoztak a megyéhez. A szerző településnévnek tekint minden olyan nevet, amely a források (történeti földrajzi művek, oklevéltárak, okmánytárak, egyéb…
Az Árpád-kori Magyarország legnagyobb területű vármegyéjének földrajzi viszonyai változatosak, névanyaga különlegesen gazdag, a népessége nem egységesen magyar. A könyv a megye névkincsének A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára (Rácz Anita, Debrecen, 2007) című műben közzétett településnévi rétegével foglalkozik. Az értekezés célja a történeti-etimológiai tekintetben feltárt nevek név- és nyelvrendszertani kapcsolatának feltárása. A kötet öt…
Az Árpád-kori Bodrog és Borsod vármegyék a magyar nyelvterület egymástól távol fekvő, természet- és társadalom-földrajzi szempontból eltérő adottságokkal rendelkező régiói voltak. A szerző munkájában elsősorban azt vizsgálja, hogy vajon tükröződnek-e a rendelkezésünkre álló adatokból rekonstruálható településnév-rendszerben is ezek a különbségek, s ha igen, milyen mértékben: érintik-e a névrendszer egészét, annak arányait, megfigyelhetők-e területspecifikus névadási módok,…
A szerzők munkájukban az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek leírását, azok rendszerének feltárását tűzték ki célul. Az általuk feldolgozott névállomány több irányból határolható körül. Egy meghatározott vármegye teljes Árpád-kori településnév-állománya adja a vizsgálati korpuszt, melynek összeállításában Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (2. Budapest, 1987) című munkájára támaszkodtak a szerzők. A dolgozat két részből áll:…
