Kategória: Tóth Valéria

TÓTH VALÉRIA, Személynévi helynévadás az ómagyar korban. 2017.

A kötetben a személynév-történeti monográfia (Tóth Valéria, Debrecen, 2016) közvetlen folytatásaként a szerző azt mutatta be, hogyan terjednek ki a személynevek rendszerösszefüggései a helynév­rend­szerre is, azaz azokkal a helynévtípu­sokkal foglalkozott, amelyek személynévi le­xémát tartalmaznak. A két kötet ezáltal szerves egységet alkot, s közöttük a szemléletbeli koherenciát az is biztosítja, hogy a személynév-történeti munkához hasonlóan a…

TÓTH VALÉRIA, Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban. 2016.

Névelméleti érvek alapján a két legősibb tulajdonnévfajtának a személyneveket és a helyneveket tekinthetjük. Ebből adódóan magáról a tu­laj­don­névi rendszerről (annak funkcionálásáról, történetéről) is akkor tudhatunk meg a legtöbbet, ha el­sősorban e két tulajdonnévfajta jellemzőit igyekszünk feltárni. Ezek a névfajták nemcsak önmagukban vizsgálva szolgáltatnak szé­les horizontú ismeretanyagot a nyelvről és a névrendszerről, hanem — mivel több…

TÓTH VALÉRIA, Településnevek változástipológiája. 2008.

A szerző a kötetben a településnevek vál­tozási folyamatait kívánta rendszerbe foglalni, s az egyes folyamatokat ennek keretei között részletezően leírni. Ez a problematika a történeti hely­névkuta­tásnak fontos területe, hiszen a nevek változásvizsgálata felbecsülhetetlen haszonnal járhat a történeti helynév-tipológia egészének szempontjából is. A változásvizsgálatok ugyanis a helynévtípusok kronológiai érté­ké­nek és egyúttal nyelvi és történeti forrásértékének az…

TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye). 2001.

A könyv az Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótárát közreadó munka testvérkötete (Tóth Valéria, Debrecen, 2001). Hangsúlyozottan rendszertani megközelítést alkal­maz, azaz az egyes neveket mint egy nagyobb rendszer elemeit vizsgálja, s e vizsgálatok révén válnak magának a szisztémának a fő összefüggései is bemutathatóvá. A szerző a névrendszertani vizsgálat alapjául egyrészt azért választotta Abaúj megyét,…

TÓTH VALÉRIA, Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára. 2001.

A szerző a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének PhD-hallgatójaként arra vállalkozott, hogy a Kárpát-medence két északi, de egymástól távolabb fekvő vármegyéjének, Abaúj és Bars vármegyéknek a teljes korai helynévanyagát feldolgozza. Mivel azonban minden névtörténeti feldolgozó munka alapját a forrásul szolgáló helynevek történeti-etimológiai feltárása jelenti, a munka első fázisaként a két megye Árpád-korból (1000–1301) származó helyneveinek…

HOFFMANN ISTVÁN–RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA, Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból. 1–4. 1997–2017.

A régi magyar helynevek kutatásában a korábbiakban nagy előnyt élvezett a településnevek vizsgálata. Ezt az magyarázza elsősorban, hogy ezeknek a nyelvtörténeti, onomasztikai forrásértéke mellett jelentős a történettudományi hasznosíthatósága is. A legrégebbi magyar nyelvemlékekben, az első évezred fordulója után megjelenő latin nyelvű oklevelekben a településnevek mellett azonban sok más névfajta képviselője is jelen van: víznevek, domborzati…