A könyv az Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótárát közreadó munka testvérkötete (Tóth Valéria, Debrecen, 2001). Hangsúlyozottan rendszertani megközelítést alkal­maz, azaz az egyes neveket mint egy nagyobb rendszer elemeit vizsgálja, s e vizsgálatok révén válnak magának a szisztémának a fő összefüggései is bemutathatóvá.

A szerző a névrendszertani vizsgálat alapjául egyrészt azért választotta Abaúj megyét, mert sűrű a településhálózata és részben ennek köszönhetően gazdag a korai helynévanyaga, s ezáltal az adott időkeretek között ideális viszonyokat teremt egy névtörténeti analízishez. Lényeges szempontnak tekintette továbbá azt is, hogy a névelemzés az összehasonlító-kontrasztív vizsgálat lehetőségét is magába foglalhassa. Egy ilyen összevetéshez a legalkalmasabb területnek Bars vármegyét ítélte: földrajzi, területi hasonlósága, névsűrűségi és etnikai viszonyai az egyezések és a különbözőségek olyan egyensúlyát biztosították, amely a szerző előzetes felmérései alapján megfelelő terepet ígért az elemzés eredményes elvégzéséhez.

A munka tehát Abaúj és Bars vármegye teljes Árpád-kori helynévanyagának rendszerszerű nyelvi feldolgozását nyújtja, amelynek előzményéül a névanyag történeti-etimológiai szótára szolgált. A helynévrendszertani vizsgálatokhoz az elméleti keretet a Hoffmann István által kidolgozott helynévvizsgálati modell képezte (Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen, 1993).

Az első fejezetben az Árpád-kor helynévadását tekintette át a szerző: a névkutatás forrásait, a szórványokat, a magyarság Kárpát-medencei honfoglalása előtti (magyar, illetve Kárpát-medencei) helynév­adást mutatta be.

A második fejezetben a helynevekről mint a nyelv általános történetének forrásairól szólt, ám ezek köréből csupán egyet emelt ki, azt, amelynek története a korai források helynévanyaga segít­sé­gé­vel a legjobban vizsgálható: a hangtörténetet.

A harmadik fejezet a munka központi része: a helynevek névrendszer­tani leírását tartalmazza. A szerző szempontja e fejezet megírásában az volt, hogy többféle nézőpontból, belső összefüggéseiben, kapcsolataiban láttassa a két vármegye helynévállományát. A nevek szerkezeti és keletkezéstörténeti leírása mellett egy másik lényeges aspektus, a területiség is helyet kapott a névföldrajzi vizsgálatban. Szükségesnek tartotta továbbá — a névvizsgálat bevezetőjeként — rövid rendszertani összefoglalásban vázolni elképzeléseit a helynevek rendszerszerűségéről.