HOFFMANN ISTVÁN, Magyar helynévkutatás 1958–2002. 2003.

A magyar helynévkutatás a 20. század első felében — elsősorban Melich János, Kniezsa István és Szabó T. Attila munkássága révén — a magyar nyelvtudomány egyik vezető területévé vált. A második világháborút követően tudománypolitikai okok következtében azonban egy évtizeden át még publikáció sem igen jelent meg e témakörben. A könyv azt a folyamatot mutatja be, amelynek révén az onomasztika egyre szélesebb körben művelt, ismét meghatározó szerepű interdiszciplináris tudományággá vált a magyar tudományos életben.

A szerző a bevezető fejezetben röviden szól a magyar névkutatásnak az 1958 előtti történetéről is, egészen a 19. századi kezdetektől kiindulva. Ezután végigköveti a tudományterület kutatási rendszerének kiépülését, bemutatja a hazai névtani fórumok (konferenciák, testületek, folyóiratok, sorozatok) létrejöttét és fejlődését, és elemzi a magyar névkutatás nemzetközi kapcsolatait. Külön fejezetben tárgyalja az általános névtani kutatások eredményeit, ezután pedig részletezően bemutatja az 1960-as évektől folyó intenzív helynévfeltáró munka menetét, módszertani problémáit és eredményeit.

A könyvben önálló fejezetet kapott a kevesebb hagyománnyal rendelkező leíró jellegű kutatások ismertetése is. A legterjedelmesebb fejezet a magyar helynévkutatás legfontosabb részterületeként a történeti helynévkutatás eredményeit mutatja be. E téren főképpen a helynév-etimológia, a nyelvi kapcsolatok vizsgálata és a régi magyar helynévadás kutatása ért el kiemelkedő eredményeket. Külön fejezet tárgyalja az újabb keletű kutatási irányokat is a helynévföldrajz, a helynév-szociológia és az alkalmazott helynévkutatás bemutatása révén.

A szerző a tudománytörténeti áttekintésbe nemcsak a legfontosabb irányokat és munkákat vonta be, hanem tekintettel volt a kutatások finomabb részleteire, a kisebb jelentőségű írásokra is. Ebből adódóan könyve jó kiinduló pontot jelent a magyar helynévkutatás iránt érdeklődők számára, illetve kézikönyvként használhatják a helynévkutatásban elmélyülni vágyó egyetemi hallgatók és a speciálisabb témákkal foglalkozó kutatók is.