A szerző a történelmi Magyarország északkeleti megyéjének az ó- és középmagyar kori helynévanyagát dolgozta fel. A munka alapját közel kétezer adat képezi. A kutatás elsőrendű célja annak igazolása volt, hogy a megye helyneveinek nyelvi arculata milyen etnikumok jelenlétére utal, és azok időben hogyan jellemezhetők. Nagy figyelmet fordított a szerző a helynévanyagban a szláv‒magyar kontaktus gyökereinek…
A mikrotoponimák szerkezetében jelentkező területi eltéréseket a helynévkutatásban alig vizsgálták. A szerző munkájában ezért azt a kérdést járta körül, lehet-e a helynévrendszerek tekintetében jelenséghatárokról, névjárásokról beszélnünk. A helyneveket funkcionális-szemantikai, illetve lexikális-morfológiai szinten elemezte. Emellett a statisztikában használatos Bray–Curtis-féle mátrix alapú módszert alkalmazta, melynek lényege, hogy két település között a hasonlósági fok 0 és 1 között…
A földrajzi köznevek bármely nyelv szókincsének, így a magyarnak is a központi elemkészletébe tartoznak, a helyek fajtájának megjelölésére ugyanis kizárólag ezek az elemek alkalmasak. A földrajzi köznevek kutatásának a magyar nyelvtörténet szempontjából emellett azért van kiemelkedő jelentősége, mert ez az egyik legkorábbról és leggazdagabban adatolható szócsoport. A magyar történeti földrajziköznév-állomány rendszerszerű áttekintése mindezidáig nem történet…
A magyar helynévkutatásban a 19. század eleje óta jelen van az a törekvés, hogy a Kárpát-medence valamennyi helynevét összegyűjtse, és a névanyagot a tudomány, illetve az érdeklődő nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyneveinek közzétételét a debreceni egyetem és a nyíregyházi főiskola magyar nyelvészei vállalták magukra. A könyv és a vele párhuzamosan közzétett…
A földrajzi köznevek mint helyet jelölő kifejezések bármely nyelv szókincsének, így a magyarnak is a központi elemkészletébe tartoznak, a helyek fajtájának megjelölésére ugyanis kizárólag ezek az elemek alkalmasak. Érthető tehát, hogy a földrajzi köznevekkel kapcsolatos vizsgálatok a helynevek kutatásában mindenkor igen fontos szerepet töltöttek be. A földrajzi köznevek tudományos igényű feldolgozásának alapvető feltétele az adott…
A kötet egy háromrészesre tervezett sorozat első darabjaként készült el. A szerző egy dunántúli kis falu, az 1000 lakosú, 15 km² területű Tapolcafő helyneveinek analízisére vállalkozott. A könyv szótárszerű formában mutatja be a település történeti és ma is használatban lévő helyneveit. A szócikkek együtt tárgyalják egy-egy hely összes névváltozatát. A könnyebb eligazodás végett a morfológiai…
A tanulmány bevezetője 3 térképen pontos kartográfiai adatokat tartalmaz a vizsgált terület német lakosságának és nyelvjárásainak elterjedésére vonatkozóan. A bevezetésben a magyar helységnevek szerkezetéről és történeti fejlődéséről olvashatunk. A továbbiakban a szerző kifejti a nyelvi rendszerek, azaz a magyar nyelv és a német nyelvjárások közötti alapvető különbségeket, valamint az abból eredő, a helységnevek átvételében és…
A kötet egy olyan névrendszertani elemzés tapasztalatait mutatja be, amely egy mai többnyelvű névállomány és a névhasználók kapcsolatának tanulmányozásával kísérel meg a régiség névkincséből levonható etnikai következtetésekhez újabb szempontokat adni. A vizsgálat korpusza egy mai helynévrendszer, a Baranya megye földrajzi nevei című névtár Sásdi járásának kétnyelvű, mintegy 13 000 adatát tartalmazó névállománya (1. Pécs, 1982).…
