A földrajzi köznevek mint helyet jelölő kifejezések bármely nyelv szókin­csének, így a magyarnak is a központi elemkészletébe tartoznak, a helyek fajtájának megjelölésére ugyanis kizárólag ezek az elemek alkalmasak. Érthető tehát, hogy a földrajzi köznevekkel kapcsolatos vizsgálatok a helynevek kutatásában mindenkor igen fontos szerepet töltöttek be. A földrajzi köznevek tudományos igényű feldolgozásának alapvető feltétele az adott szócsoport adatainak lehető legteljesebb egybeállítása, ezért a kiadvány hiánypótló munkának te­kinthető, amely a helynévkutatást segítő gyakorlati hasznosság mellett további ku­tatási lehetőségeket is kínál. Anyagának felhasználásával mindenekelőtt pontosít­hatóvá válik a helynevek helynévfajtákba rendezése, ami a helynévrendszerek nyel­vészeti elemzésének alapvető feltétele. A névkutatás szempontja­in túl a szótár szélesebb felhasználási lehetőségeire is utalhatunk: a földrajzi köz­nevek nyelvtörténeti, etimológiai, nyelvföldrajzi célú vizsgálataira.

A Magyar földrajzi köznevek tára (FKnT.) élőnyelvi tájszótárként határoz­ható meg, ezért összeállításakor a szerzők elsősorban az Új magyar tájszótár (1–5. Budapest, 1979–2010) tekintették vonatkozási pontnak, ami a szélesebb értelemben vett 20. századi magyar nyelvet reprezentálja az 1890 és 1960 közé eső források tájszóanyagának közreadásával. Az itt közzétett szótár bázisanyaga a célba vett szókincsréteg tekin­tetében azonban gazdagabb ennél, az elmúlt évtizedekben ugyanis regionális táj­szótárak egész sora látott napvilágot, amelyek így jelentősen kiegészítették az Új magyar tájszótár anyagát. A földrajzi köznevek itt közreadott tárának legfontosabb feladata az, hogy a kutatót e szócsoport vizsgálatakor a szá­mos forrás átnézése alól mentesítse, s a szókincs benne megjelenített elemeit úgy tár­ja elé, mintha ezt a munkát maga ténylegesen elvégezte volna.

A szerzők az Új magyar tájszótár adatfeltárását követő időből több mint hetven továb­bi forrást (többségükben szójegyzékeket, kisebb számban tájszótárakból, tanulmá­nyokból kiemelt anyagot) dolgoztak fel. Az így egybeállt földrajziköznév-tár csaknem 3 500 szócikke több mint 18 000 földrajzi köznévi adatot tartalmaz.