A kötet egy háromrészesre tervezett sorozat első darabjaként készült el. A szerző egy dunántúli kis falu, az 1000 lakosú, 15 km² területű Tapolcafő helyneveinek analízisére vállalkozott. A könyv szótárszerű formában mutatja be a település történeti és ma is használatban lévő helyneveit. A szócikkek együtt tárgyalják egy-egy hely összes névváltozatát. A könnyebb eligazodás végett a morfológiai…
A magyar hangtörténeti szakirodalomban általános elfogadott nézet, hogy a régi magyar nyelv — finnugor örökségéből adódóan — nem kedvelte a szó eleji mássalhangzó-kapcsolatokat. A vizsgálatok is legfőképpen arra irányultak, hogy a több mássalhangzóval kezdődő jövevényszavakban milyen módokon szűntek meg az efféle szókezdetek. A szerző által feldolgozott helynévi anyagból azonban világosan kiderül, hogy a kérdés másik…
A könyv témája egy névadási típus, a helynévképzőt tartalmazó helynevek vizsgálata. Helynévképzős nevek már a legelső nyelvemlékeinktől kezdve megtalálhatók okleveleinkben, ezért a névtípus kialakulásának idejét nem tudjuk pontosan meghatározni. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy a helynévképzés mint helynévalakulási mód a nyelvemlékes koron belül a korai ómagyar korban volt a legelterjedtebb. Bár későbbi időszakokból is vannak idevonható…
A tanulmány bevezetője 3 térképen pontos kartográfiai adatokat tartalmaz a vizsgált terület német lakosságának és nyelvjárásainak elterjedésére vonatkozóan. A bevezetésben a magyar helységnevek szerkezetéről és történeti fejlődéséről olvashatunk. A továbbiakban a szerző kifejti a nyelvi rendszerek, azaz a magyar nyelv és a német nyelvjárások közötti alapvető különbségeket, valamint az abból eredő, a helységnevek átvételében és…
A szerző munkájában a középkori hegynevekhez kapcsolódó névadási-névhasználati szokásokat mutatja be. Emellett azt is igyekszik bemutatni, hogy a hegynevek vizsgálata milyen haszonnal járhat a névkutatás, valamint társtudományai (elsősorban a történettudomány) számára. A könyv három nagyobb egységből áll. Az első rész alfejezeteiben a hegynevek vizsgálata kapcsán felvetődő elméleti kérdéseket járja körül a szerző. Elsőként a helynévfajták…
A könyv a korai ómagyar korból adatolható folyóvíznevekkel foglalkozik. A vizsgálat alapjául az Árpád-kori folyóvíznévkincs szolgál, a korszakhatárokat azonban — az általa felhasznált források kronológiai határaihoz is részben alkalmazkodva — 1350-ig, valójában a korai ómagyar kor végéig terjesztette ki a szerző. A könyv három nagyobb fejezetből áll. Az első fejezetben a magyar víznevekkel foglalkozó tanulmányokat,…
A népnevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szerepet játszanak. A Kárpát-medencében való megtelepedés témájában napjainkig számos probléma maradt tisztázatlanul. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló források feldolgozásával monografikus munkában érdemes, sőt szükséges megvizsgálni a Kárpát-medence ómagyar kori népnévi eredetű településneveit. A kötet szerzőjének célja a népneveket tartalmazó településnévi adatokat a lehető legkorábbi időtől, a…
A kötet egy olyan névrendszertani elemzés tapasztalatait mutatja be, amely egy mai többnyelvű névállomány és a névhasználók kapcsolatának tanulmányozásával kísérel meg a régiség névkincséből levonható etnikai következtetésekhez újabb szempontokat adni. A vizsgálat korpusza egy mai helynévrendszer, a Baranya megye földrajzi nevei című névtár Sásdi járásának kétnyelvű, mintegy 13 000 adatát tartalmazó névállománya (1. Pécs, 1982).…
A Tihanyi alapítólevél a magyar nyelv legrégebbi Magyarországon született emléke. Az 1055-ben I. András király által kiadott, eredeti példányban fennmaradt latin nyelvű oklevélben 82 magyar nyelvű részlet szerepel: ezek egy része helynév, másik része helyet jelölő köznév, de találhatók benne ilyen jellegű elemekből álló szerkezetek is. Az alapítólevél nyelvtörténeti jelentőségét növeli az is, hogy nemcsak…
A szerző a kötetben a településnevek változási folyamatait kívánta rendszerbe foglalni, s az egyes folyamatokat ennek keretei között részletezően leírni. Ez a problematika a történeti helynévkutatásnak fontos területe, hiszen a nevek változásvizsgálata felbecsülhetetlen haszonnal járhat a történeti helynév-tipológia egészének szempontjából is. A változásvizsgálatok ugyanis a helynévtípusok kronológiai értékének és egyúttal nyelvi és történeti forrásértékének az…
