A könyv témája egy névadási típus, a helynévképzőt tartalmazó helynevek vizsgálata. Helynévképzős nevek már a legelső nyelvemlékeinktől kezdve megtalálhatók okleveleinkben, ezért a névtípus kialakulásának idejét nem tudjuk pontosan meghatározni. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy a helynévképzés mint helynévalakulási mód a nyelvemlékes koron belül a korai ómagyar korban volt a legelterjedtebb. Bár későbbi időszakokból is vannak idevonható…
A szerző munkájában a középkori hegynevekhez kapcsolódó névadási-névhasználati szokásokat mutatja be. Emellett azt is igyekszik bemutatni, hogy a hegynevek vizsgálata milyen haszonnal járhat a névkutatás, valamint társtudományai (elsősorban a történettudomány) számára. A könyv három nagyobb egységből áll. Az első rész alfejezeteiben a hegynevek vizsgálata kapcsán felvetődő elméleti kérdéseket járja körül a szerző. Elsőként a helynévfajták…
A könyv a korai ómagyar korból adatolható folyóvíznevekkel foglalkozik. A vizsgálat alapjául az Árpád-kori folyóvíznévkincs szolgál, a korszakhatárokat azonban — az általa felhasznált források kronológiai határaihoz is részben alkalmazkodva — 1350-ig, valójában a korai ómagyar kor végéig terjesztette ki a szerző. A könyv három nagyobb fejezetből áll. Az első fejezetben a magyar víznevekkel foglalkozó tanulmányokat,…
A népnevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szerepet játszanak. A Kárpát-medencében való megtelepedés témájában napjainkig számos probléma maradt tisztázatlanul. Ezért a jelenleg rendelkezésre álló források feldolgozásával monografikus munkában érdemes, sőt szükséges megvizsgálni a Kárpát-medence ómagyar kori népnévi eredetű településneveit. A kötet szerzőjének célja a népneveket tartalmazó településnévi adatokat a lehető legkorábbi időtől, a…
A kötet egy olyan névrendszertani elemzés tapasztalatait mutatja be, amely egy mai többnyelvű névállomány és a névhasználók kapcsolatának tanulmányozásával kísérel meg a régiség névkincséből levonható etnikai következtetésekhez újabb szempontokat adni. A vizsgálat korpusza egy mai helynévrendszer, a Baranya megye földrajzi nevei című névtár Sásdi járásának kétnyelvű, mintegy 13 000 adatát tartalmazó névállománya (1. Pécs, 1982).…
A Tihanyi alapítólevél a magyar nyelv legrégebbi Magyarországon született emléke. Az 1055-ben I. András király által kiadott, eredeti példányban fennmaradt latin nyelvű oklevélben 82 magyar nyelvű részlet szerepel: ezek egy része helynév, másik része helyet jelölő köznév, de találhatók benne ilyen jellegű elemekből álló szerkezetek is. Az alapítólevél nyelvtörténeti jelentőségét növeli az is, hogy nemcsak…
A szerző a kötetben a településnevek változási folyamatait kívánta rendszerbe foglalni, s az egyes folyamatokat ennek keretei között részletezően leírni. Ez a problematika a történeti helynévkutatásnak fontos területe, hiszen a nevek változásvizsgálata felbecsülhetetlen haszonnal járhat a történeti helynév-tipológia egészének szempontjából is. A változásvizsgálatok ugyanis a helynévtípusok kronológiai értékének és egyúttal nyelvi és történeti forrásértékének az…
A könyv szócikkes formában tartalmazza a régi magyar Bihar megye településneveinek említéseit az első adatoktól 1600-ig. A történelem során a megye határai viszonylag gyakran változtak, így olyan falvak névadatai is szerepelnek a gyűjtésben, amelyek csak átmenetileg tartoztak a megyéhez. A szerző településnévnek tekint minden olyan nevet, amely a források (történeti földrajzi művek, oklevéltárak, okmánytárak, egyéb…
A magyar nyelv legrégebbi emlékei az első évezred fordulója után keletkeztek. Ezek azonban nem magyar nyelvű szövegek, hanem latin nyelven írott oklevelek, történeti munkák, amelyekben magyar nyelvű elemek is szerepelnek, főképpen helynevek és személynevek. Ezek az emlékek a magyar nyelvtörténetnek kiemelkedően fontos forrásai, és egyúttal az uráli nyelveknek is a legrégebbi emlékei. A nyelvtörténeti, onomasztikai…
Az Árpád-kori Magyarország legnagyobb területű vármegyéjének földrajzi viszonyai változatosak, névanyaga különlegesen gazdag, a népessége nem egységesen magyar. A könyv a megye névkincsének A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára (Rácz Anita, Debrecen, 2007) című műben közzétett településnévi rétegével foglalkozik. Az értekezés célja a történeti-etimológiai tekintetben feltárt nevek név- és nyelvrendszertani kapcsolatának feltárása. A kötet öt…
