Szerző: icos2017

RÁCZ ANITA, A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára. 2007.

By Rácz Anita, , , , ,

A könyv szócikkes formában tartalmazza a régi magyar Bihar megye településneveinek em­lítéseit az első adatoktól 1600-ig. A tör­té­nelem során a megye határai viszonylag gyakran változtak, így olyan falvak névadatai is szerepelnek a gyűjtésben, amelyek csak átmenetileg tartoztak a megyéhez. A szerző településnévnek tekint minden olyan nevet, amely a források (történeti földrajzi művek, oklevéltárak, okmánytárak, egyéb…

Read More+

Korai magyar helynévszótár. 1. Szerk. HOFFMANN ISTVÁN. 2005.

By Hoffmann István, ,

A magyar nyelv legrégebbi emlékei az első évezred fordulója után keletkeztek. Ezek azonban nem magyar nyelvű szövegek, hanem latin nyelven írott oklevelek, történeti munkák, amelyekben magyar nyelvű elemek is szerepelnek, főképpen helynevek és személynevek. Ezek az emlékek a magyar nyelvtörténetnek kiemelkedően fontos forrásai, és egyúttal az uráli nyelveknek is a legrégebbi emlékei. A nyelvtörténeti, onomasztikai…

Read More+

RÁCZ ANITA, A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. 2005.

By Rácz Anita, , , ,

Az Árpád-kori Magyarország legnagyobb területű vármegyéjének földrajzi viszonyai változatosak, névanyaga különlegesen gazdag, a népessége nem egységesen magyar. A könyv a megye névkincsének A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára (Rácz Anita, Debrecen, 2007) című műben közzétett településnévi rétegével foglalkozik. Az értekezés célja a történeti-etimológiai tekintetben feltárt nevek név- és nyelvrendszertani kapcsolatának feltárása. A kötet öt…

Read More+

HOFFMANN ISTVÁN, Magyar helynévkutatás 1958–2002. 2003.

By Hoffmann István,

A magyar helynévkutatás a 20. század első felében — elsősorban Melich János, Kniezsa István és Szabó T. Attila munkássága révén — a magyar nyelvtudomány egyik vezető területévé vált. A második világháborút követően tudománypolitikai okok következtében azonban egy évtizeden át még publikáció sem igen jelent meg e témakörben. A könyv azt a folyamatot mutatja be, amelynek…

Read More+

TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye). 2001.

By Tóth Valéria, , ,

A könyv az Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótárát közreadó munka testvérkötete (Tóth Valéria, Debrecen, 2001). Hangsúlyozottan rendszertani megközelítést alkal­maz, azaz az egyes neveket mint egy nagyobb rendszer elemeit vizsgálja, s e vizsgálatok révén válnak magának a szisztémának a fő összefüggései is bemutathatóvá. A szerző a névrendszertani vizsgálat alapjául egyrészt azért választotta Abaúj megyét,…

Read More+

PÓCZOS RITA, Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. 2001.

By Póczos Rita, , , , , ,

Az Árpád-kori Bodrog és Borsod vármegyék a magyar nyelvterület egymástól távol fekvő, természet- és társadalom-földrajzi szempontból eltérő adottságok­kal rendelkező régiói voltak. A szerző munkájában elsősorban azt vizsgálja, hogy va­jon tükröződnek-e a rendelkezésünkre álló adatokból rekonstruálható település­név-rendszerben is ezek a különbségek, s ha igen, milyen mértékben: érintik-e a név­rend­szer egészét, annak arányait, megfigyelhetők-e területspecifikus névadási módok,…

Read More+

TÓTH VALÉRIA, Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára. 2001.

By Tóth Valéria, , , ,

A szerző a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének PhD-hallgatójaként arra vállalkozott, hogy a Kárpát-medence két északi, de egymástól távolabb fekvő vármegyéjének, Abaúj és Bars vármegyéknek a teljes korai helynévanyagát feldolgozza. Mivel azonban minden névtörténeti feldolgozó munka alapját a forrásul szolgáló helynevek történeti-etimológiai feltárása jelenti, a munka első fázisaként a két megye Árpád-korból (1000–1301) származó helyneveinek…

Read More+

BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. 1998.

By Bényei Ágnes, Pethő Gergely, , , , , ,

A szerzők munkájukban az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek leírását, azok rendszerének feltárását tűzték ki célul. Az általuk feldolgozott névállomány több irányból határolható körül. Egy meghatározott vármegye teljes Árpád-kori településnév-állománya adja a vizsgálati korpuszt, melynek összeállításában Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (2. Budapest, 1987) című munkájára támaszkodtak a szerzők. A dolgozat két részből áll:…

Read More+

HOFFMANN ISTVÁN–RÁCZ ANITA–TÓTH VALÉRIA, Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból. 1–4. 1997–2017.

By Hoffmann István, Rácz Anita, Tóth Valéria, , ,

A régi magyar helynevek kutatásában a korábbiakban nagy előnyt élvezett a településnevek vizsgálata. Ezt az magyarázza elsősorban, hogy ezeknek a nyelvtörténeti, onomasztikai forrásértéke mellett jelentős a történettudományi hasznosíthatósága is. A legrégebbi magyar nyelvemlékekben, az első évezred fordulója után megjelenő latin nyelvű oklevelekben a településnevek mellett azonban sok más névfajta képviselője is jelen van: víznevek, domborzati…

Read More+