Címke: Nyelvtörténet

RÁCZ ANITA, A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. 2005.

By Rácz Anita, , , ,

Az Árpád-kori Magyarország legnagyobb területű vármegyéjének földrajzi viszonyai változatosak, névanyaga különlegesen gazdag, a népessége nem egységesen magyar. A könyv a megye névkincsének A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára (Rácz Anita, Debrecen, 2007) című műben közzétett településnévi rétegével foglalkozik. Az értekezés célja a történeti-etimológiai tekintetben feltárt nevek név- és nyelvrendszertani kapcsolatának feltárása. A kötet öt…

Read More+

TÓTH VALÉRIA, Névrendszertani vizsgálatok a korai ómagyar korban (Abaúj és Bars vármegye). 2001.

By Tóth Valéria, , ,

A könyv az Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótárát közreadó munka testvérkötete (Tóth Valéria, Debrecen, 2001). Hangsúlyozottan rendszertani megközelítést alkal­maz, azaz az egyes neveket mint egy nagyobb rendszer elemeit vizsgálja, s e vizsgálatok révén válnak magának a szisztémának a fő összefüggései is bemutathatóvá. A szerző a névrendszertani vizsgálat alapjául egyrészt azért választotta Abaúj megyét,…

Read More+

PÓCZOS RITA, Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. 2001.

By Póczos Rita, , , , , ,

Az Árpád-kori Bodrog és Borsod vármegyék a magyar nyelvterület egymástól távol fekvő, természet- és társadalom-földrajzi szempontból eltérő adottságok­kal rendelkező régiói voltak. A szerző munkájában elsősorban azt vizsgálja, hogy va­jon tükröződnek-e a rendelkezésünkre álló adatokból rekonstruálható település­név-rendszerben is ezek a különbségek, s ha igen, milyen mértékben: érintik-e a név­rend­szer egészét, annak arányait, megfigyelhetők-e területspecifikus névadási módok,…

Read More+

TÓTH VALÉRIA, Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára. 2001.

By Tóth Valéria, , , ,

A szerző a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének PhD-hallgatójaként arra vállalkozott, hogy a Kárpát-medence két északi, de egymástól távolabb fekvő vármegyéjének, Abaúj és Bars vármegyéknek a teljes korai helynévanyagát feldolgozza. Mivel azonban minden névtörténeti feldolgozó munka alapját a forrásul szolgáló helynevek történeti-etimológiai feltárása jelenti, a munka első fázisaként a két megye Árpád-korból (1000–1301) származó helyneveinek…

Read More+

BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. 1998.

By Bényei Ágnes, Pethő Gergely, , , , , ,

A szerzők munkájukban az Árpád-kori Győr vármegye településneveinek leírását, azok rendszerének feltárását tűzték ki célul. Az általuk feldolgozott névállomány több irányból határolható körül. Egy meghatározott vármegye teljes Árpád-kori településnév-állománya adja a vizsgálati korpuszt, melynek összeállításában Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (2. Budapest, 1987) című munkájára támaszkodtak a szerzők. A dolgozat két részből áll:…

Read More+